Mindig nehéz helyzetben találom magam, amikor bemutatkozásra kerül a sor. Vajon mi az, ami az olvasókat, a gyülekezetet érdekelheti velem kapcsolatban? Mit lehet egyáltalán pár mondatban elmondani magamról, ami nem hat sablonszerűen, mégis ad valamilyen körvonalat rólam? Íme, pár gondolat, amelyet kiemeltem:
1992-ben születtem Gyulán, legnagyobb gyermekként. Három testvérem van, két tinédzser öcsém és egy lassan 4 éves kishúgom. Sokáig voltam egyke, viszonylag nagy a korkülönbség a testvéreim és köztem, ezt mégsem éltem meg soha negatívumként. Fontos szerepet tölt be számomra a párom és a családom, akikre nem csak a nehéz helyzetekben támaszkodhatok. Édesanyámra mindig példaként tekintek, akitől sok támogatást és "útegyengetést" kaptam, talán többet is, mint amit egy gyermek elvárhat. A kezdetektől vallásos közegben nevelkedtem, már óvodás koromtól református intézménybe jártam. Ezt gimnáziumi éveim törték meg valamelyest, amikor a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tanulója lettem. Tulajdonképpen ebben az időszakban forrott ki bennem a református identitásom is: 2008-ban konfirmáltam, 2009-ben előrehozott érettségi vizsgát tettem református hittanból. Ebben az időszakban formálódott, majd fokozottan erősödött meg bennem az elhatározás, hogy teológiai tanulmányokat folytassak az érettségi vizsgát követően. Szép emlékem, hogy végzősként a gimnázium tanári kara nekem ítélte a református diákok között évenként kiosztásra kerülő Ecsedy Gábor díjat. Teológiai tanulmányaimat a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen kezdtem, ahol leginkább a vallásszociológiai és etikai kérdésekkel kapcsolatos előadások keltették fel az érdeklődésemet. Szakdolgozati témám ennek ellenére Júdás leveléből írtam. Megtisztelő, hogy a reformáció 500. évében tehettem le a segédlelkészi eskümet. Tanulmányaim során leginkább a teológia elméleti része került előtérbe, így kifejezetten örömömre szolgál, hogy a Békési Református Egyházközségben igen sokrétű a gyakorlati lehetőség. Isten áldását kérem az elkövetkezendő időszakban az együttmunkálkodásra, és a magam formálódására, tanulására!
