A Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara a közelgő lengyel-magyar barátság napja (március 23.) apropóján is "Lengyel-magyar kapcsolatok a második világháború időszakában" elnevezéssel rendezett konferenciát. A tudományos tanácskozás fővédnöki tisztségét Karol Biernacki, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja látta el.
A történelem sajnos nem arról szól, hogy a nemzetek hogyan tudnak egymással együttműködni, sokkal inkább az ellenkezőjéről. A barátság nem közismert fogalom a politikában. Ezért is fontos a lengyel-magyar barátság a visegrádi országok és Európa számára is – nyomatékosította dr. Kiss Rigó László megyéspüspök, a Gál Ferenc Főiskola nagykancellárja.
A globalizáció korában, abban a korban, amikor az önmagukat haladó gondolkodásúnak meghatározó irányzatok képviselői az Európai Unióban túlhaladottnak, elévültnek, divatjamúltnak tekintik a nemzetállamok rendszerét, a történelem viharában sokat szenvedett népek tisztában vannak a jelenkor tendenciáinak veszélyeivel és tisztán látják azt, hogy nem létezik erős Európa erős nemzetállamok nélkül. A lengyelek és a magyarok nagy hangsúlyt fektetnek történelmükre, közös történelmük során kivívott jogaikra, nemzeti önrendelkezésükre, kulturális hagyatékaikra, hagyományaikra – hangsúlyozta köszöntőjében Takács Árpád.
– Természetesen erős, ha nem a legerősebb kötődést jelentik közös keresztény gyökereink. A kereszténységen alapuló szövetség a lengyel és a magyar nemzet között egészen az Árpád-ház és a Piaszt-dinasztia közötti jó kapcsolatokig nyúlik vissza és meghatározója mindmáig a két nép közötti jó kapcsolatoknak. Megfelelő keresztényi alapok és hitvallás nélkül 1939 szeptemberében ugyanis a Teleki-kormány talán nem nyitotta volna meg a határt a lengyel menekültek előtt – tette hozzá a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.
A konferencia résztvevőit köszöntő dr. Lipcsei Imre dékán kifejtette: a pedagógiai karon ez az első lengyel témájú konferencia, ami a Waclaw Felczak Alapítvány által kiírt pályázat keretében valósulhatott meg, de az elhangzott előadásokat később kétnyelvű kötetben jelentetik meg és Lengyel Béla altábornagyra emlékezve a Lengyel palotánál (ma Szarvas Város Polgármesteri Hivatala székhelye – a szerk.) május 24-én emléktáblát avatnak.
Hodálik Pál szarvasi alpolgármester a Szeged-Csanádi Egyházmegyének mondott köszönetet, amiért felkarolták a szarvasi felsőoktatást.
Nincsen barátság odaadottság nélkül. Odaadottság pedig nincs szeretet nélkül – idézte Kuminetz Géza egyházjogász, teológiai professzor gondolatait a lengyel-magyar barátság lényegét elemezve dr. Kozma Gábor.
A Gál Ferenc Főiskola rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeretet nem fogy azzal, ha igénybe veszik, hanem erősödik, a próbatételek megedzik a szeretetet s ezáltal a barátságot is.
Dr. Kelemen Erzsébet és Nagyné Szalek Éva a földrajztudós kétszeres miniszterelnök Teleki Pál Lengyelország politikájáról, dr. Cséby Géza író, irodalom- és művelődéskutató "A lengyel menekültügy, családtörténeti nézőpontból" címmel tartott megrendítő erejű, személyes hangvételű előadást. Édasanyja Waroczewska Halina ugyanis 1939 szeptemberében lengyel menekültként érkezett Magyarországra.
Maria Zima "Magyar katonai alakulatok Varsó térségében 1944-ben" címmel tartott előadást. Dr. Molitorisz Pál szarvasi nyugalmazott vezetőügyész, helytörténész az egykori Magyar Királyi Honvédség utolsóként megpihent altábornagya, a szarvasi születésű Lengyel Béla tábornok és a lengyel nép kapcsolatát elevenítette fel, dr. Gurka Dezső főiskolai tanár a lengyel-magyar kapcsolatok középiskolai oktatását tekintette át.
(Békés Megyei Kormányhivatal)
