Békés területét elsősorban a Fehér- és a Fekete-Körös uralták, erek és fokok, amelyek a XIX. századi tervszerű folyószabályozásokig lápos, mocsaras területet alkottak. A folyószabályozást indokolták többek között a gyakorta jelentkező árvizek és belvizek megszüntetése, illetve a belföldi vizek hajózhatóvá tétele is megfogalmazódott. A Körös melletti településeken megjelentek a fatelepek, amelyek elsősorban Bihar Vármegyéből úsztatták le a faanyagot, hogy értékesítsék azt építkezésekhez vagy tűzifaként. A Fehér-Körös békési szakaszán két fatelep is volt a Fábián-híd két oldalán, Fábián János és Hőzső János fakereskedése.
Békés központi magja a Fekete-Körös és a Fehér-Körös határolta területen, annak hordalékkúpján alakult ki, amely a jelenlegi gróf Széchenyi István tér. A Fekete-Körös medre természetes folyamatként apadásnak indult, majd tudatosan szárították ki a medrét, amelynek nyomvonala ma is látható a Szabó Dezső utca és a gróf Széchenyi István tér közötti területen. A Fekete-Körös II. Rákóczi Ferenc utcát keresztezte, hídja 2010-ben került elő a föld alól a kerékpárút építésekor. A Fekete-Körös megszűnésének folyamata a Fehér-Körös erősödésével, duzzadásával párhuzamosan járt.
A századforduló környékén a Fehér-Körös már egyfajta társadalmi funkciót is betöltött, miután a város első polgári sportklubja a Békési Torna Egylet megalakult és székhelyként a jelenlegi Bagoly étterem helyén található csónakházat nevezték ki 1893-ban. Az egylet révén a Fehér-Körös a polgári társaság kedvelt helyszíne lett, ahol az egylet berkein belül nyáron csónakáztak, télen korcsolyáztak. Az Erzsébet liget párhuzamosan alakult ki az egylet tevékenységeivel, amelyet 1899-ben nevezett el a képviselő-testület Erzsébet királyné tiszteletére. Hozzáláttak a liget parkosításához, amely a későbbiekben számos rendezvénynek pl. festménykiállítás, edzések, jótékonysági rendezvények, ünnepélyek megtartására vált alkalmassá.
A liget kialakítása – a Fehér-Körös árterén alakult ki - tudatos volt a városvezetés részéről. Nem véletlen, hogy a gyakori áradások miatt nem építkeztek arra a területre, és a Jantyik Mátyás utca jobb oldalán található első lakóépületek csak a magasabb területen épültek meg. A lakosság kedvelt sétáló és találkahelye lett a Fehér-Körös a sétányaival. Nevezetes része a Marschall-sétány, amely Marschall Ferenc Békés főszolgabírójáról kapta a nevét, az ő szolgabírósága idején a meder tisztítását ínségmunkával valósították meg.
A Fehér-Körös helyi területi védelem alatt áll, mégpedig az ibrányi városrész védett utcahálózatának, illetve telekszerkezetének része a Bocskai - Kürt - Jámbor utcák és az Elővíz-csatorna - Fábián utcák által határolt terület. A Fehér-Körös mentén védett fák is találhatók, mint helyi jelentőségű természeti területek: a Csók híd és a rendelőintézet közötti szakaszon öt kocsányos tölgy és három csertölgy áll védelem alatt, amelyeknek a becsült kora 80-100 év. Egyedi védettségű természeti érték a Bagoly Étterem kertjében található mintegy 120 éves kocsányos tölgy. Helyi természetvédelmi terület a Fábián-hídtól a Csók-hídig terjedő körösmenti terület.
