A mai zeneiskola helyén állhatott az az iskola, amelyben Szegedi Kis István is tanított 1552-ben. Az biztos, hogy ezen a helyen született újjá a békésiek iskolája az 1711-es újralapítás után. 1799-ben földszinten, nádfedeles iskolát emeltek a telken. A békési iskola a debreceni református kollégium partikulája, vagyis résziskolája volt, a tanerőt is Debrecen biztosította.

Az intézmény ügyét Hajnal Ábel református lelkész mindig a szívén viselte. A célja az volt, hogy a tanintézetet reálgimnáziummá minősítsék át. Megkövetelte a modern és alapos tudás elsajátítását. Ehhez azonban egy új épületet kellett emelni. Lépéseket tett annak érdekében, hogy a nádfedeles kis földszintes iskolaépület helyén egy modernebb, egy emeletes iskolát emeljenek a község főterén. Indítványára a presbitérium ennek megfelelő határozatot fogadott el. 1842-ben már megkezdték az építkezéshez a téglák égetését. Gróf Wenckheim József Antal is az ügy mellé állt, és 1838-ban 300 holdnyi birtokrésze három évi jövedelmét felajánlotta az új épület költségeihez. Békés vezetői és lakói is az ügy mellé álltak. 1844-46-ban felépült az új zsindelytetős, téglából készült középiskola. Ennek békési iskolának továbbra is a Debreceni Kollégium volt az anyaiskolája. Erre utal a békési közbeszéd elnevezése is az épületre: „kollégium”. A földszinten helyezték el az elemi iskolai tagozat osztályait, a gimnazisták pedig az emeleten tanultak. Az épületben helyet kapott az egyház tanácsterme és levéltára, a gondnoki hivatal és az igazgatói szoba is. 1845-ből rendelkezésre áll a rektorok és korrektorok fizetéséről szóló dokumentum is: pénzben és természetben kapták meg a járandóságukat. Rektori fizetés: készpénz 200 pengő forint, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 5/8 szántóföld. Konrektor: készpénz 100 pengő forint, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 4/8 szántóföld. Fiúiskolai fizetés: készpénz 60 pengő forint, 15 köböl búza, 15 köböl árpa, 4/8 szántóföld. Leánytanítók: készpénz 80 pengő forint, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 5/8 szántóföld. Leánytanítók: készpénz 100 pengő forint, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 4/8 szántóföld.

A „kollégiumnak” nevezett épületben folyt fél évszázadig a gimnáziumi oktatás, majd a református elemi iskolai osztályok tanultak itt. 1903-ra készült el a gimnázium mai épülete. Az iskola államosítása (1948) után a helyi 3. számú általános iskola működött benne, majd a békési földrengést követően az általános iskola új, modern épületet kapott az Ó-Fehér-Körös (Élővíz-csatorna) partján. Az ődon épületbe a zeneiskola költözött.

Mucsi András helytörténész