A mezőberényi római katolikus templom falán 2007-ben elhelyezett emléktáblánál szerveztek megemlékezést a helytörténetkutatók, tekintve, hogy Mezőberényből több száz helyi szlovák települt át Csehszlovákiába, és a helyükre közel ezer otthonából elűzött magyar került. Április 12. napját az országgyűlés 2012-ben hivatalos emléknappá nyilvánította.
Siklósi István, Mezőberény város polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy megemlékezést szerveztek, és nem ünnepet, hiszen az ember nem örömmel, de emlékezik. Pénteken Medgyesegyházán Gúta város polgármestere jelenlétében is volt már egy emlékező program, hiszen onnan is számos szlovák költözött át ősei földjére 1945 után. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében végrehajtott áttelepítéseket „szégyenletes történetnek” nevezte, amelyet „a történelem ránk zúdított.” Sok száz felvidéki magyar érkezett Mezőberénybe, akik kénytelenek voltak új egzisztenciát teremteni maguknak.
Körösi Mihály, a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület elnöke a rendezvényen történelmi áttekintést vázolt fel. 1945-ben Benes csehszlovák elnök javaslatára a csehszlovák kormány kollektíven háborús bűnösnek nyilvánította a magyarságot és a német nemzetiséget, mivel őket okolták az első csehszlovák állam felbomlasztásával. A magyarokat megfosztották az állampolgárságuktól, és több tízezer személyt közülük a Szudéta-vidékre deportáltak kényszermunkára. Beindították az ún. reszlovakizációt: aki megtagadta a magyarságát és szlováknak vallotta magát, az mentesült a kitelepítés és a vagyonelkobzás alól. A magyar nyelv használatát a családi körön kívül betiltották. 1946-ban a magyar és csehszlovák kormány lakosságcsere-egyezményt kötött, ennek keretében annyi elvileg annyi magyart telepítettek át Magyarországra, ahány szlovák jelentkezett áttelepedésre a Felvidékre. Mezőberény és Medgyesegyháza szlovák áttelepülőit a gútai elűzöttek fogadásával kötötték össze. Az érkező elűzöttek gyakran sokkal rosszabb ingatlanokba kerültek, mint amit el kellett hagyniuk, valamint a hazaitól eltérő gazdálkodási kultúra és szokásrendszer várta őket. 1947 júniusa és decembere között 579 gútai érkezett Mezőberénybe (133 család), 1948 áprilisa és júliusa között pedig újabb családok leltek új otthonra Mezőberényben Csata, Vágfarkasd és Nagygéres településekről. 1947-1948 folyamán összesen 931 felvidéki magyar érkezett Mezőberénybe.
A megemlékezés végén koszorút helyezett el a templom falán levő emléktáblánál Mezőberény város önkormányzata, a helytörténeti egyesület, valamint az elűzöttek csoportjának még élő tagjai.
