Méltó ünnepi megemlékezés 1848 hőseiről


Már hetek óta halk beszélgetéseket hallhattunk a folyosókon, hogy idén nem hagyományos ünnepi műsorral készül a Tisza Kálmán Szakképző Iskola 10. K osztálya március 15. megünneplésére, hanem egy színdarabbal!

Azt is mondták a bennfentesek, hogy kosztümös előadás lesz, és több helyről besegítenek az előadásba, de több nem, mély titoktartás övezte a további előkészületeket.

Az időpont is rendhagyó volt, mert nem az ünnepet megelőző utolsó tanítási napon került rá sor, nem is a megszokott 8 órai kezdéssel volt, hanem már 10-én, 11 órai kezdettel, ráadásul nem is a tornaterem lett a helyszín, hanem a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ adott helyet az előadásnak.

A néző tanulók az ünnepnek megfelelően ünneplőbe öltözve, kokárdákat viselve, fegyelmezetten helyet foglaltak. Megtisztelte ünnepségünket Nagy József esperes úr is.

A színdarab és a beöltözés ötlete Moldován-Garas Helga tanárnőtől származik, aki az előadás lelke volt, hisz az ötlethez keresett megvalósítókat, és lelkesen szervezett. Ez volt a darab ősbemutatója, mert erre az alkalomra készítette iskolánk volt tanulója, Lévai Attila, aki saját dalokat is írt hozzá, s ő rendezte, és tanította be.

Több képből állt a mű, egy életkép volt a kerettörténet, mely szerint egy férfi otthagyja családját, hogy beálljon harcolni, akár élete árán is, a forradalomért. Kiemelte a szerző a darabban a nők szerepét, Petőfi és társai alakját, a harcoló fiatalságot, a családját vesztett fiatal nő alakját, majd visszatért a kerettörténethez, a család tagjaihoz, kik az apára várva visszaemlékeznek.

"Ne sírj, babám, ne sírj lelkem,

Magyar földben már a testem.

A nézők hang nélkül, értő figyelemmel nézték a darabot, külön tetszett, hogy a rendezés során a terem adottságait is felhasználták, pl, harcok a páholyokban, átszaladós jelenetek. Meglepően életszerű volt néhány szereplő nézőtérről való megszólalása a 12 pont során. Az énekesek szépen, tisztán, átéléssel énekeltek.

Végezetül vendégünk, Nagy József esperes úr fejezte ki örömét az előadás kapcsán, majd a történelmi eseményekre helyezve a hangsúlyt mondta el ünnepi beszédét, kiemelve a nemzetiségek szerepét mind a harcolók, mind az áldozatok közt, aktualizálva a későbbi korokra.

A Szózat hangjaival ért véget az ünnepi műsor, melyet még sokáig emlegetni fognak, mert öregbítette iskolánk hírnevét. Köszönet érte minden közreműködőnek!

Somlyainé Cseh Margit

tanár


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!