info@bekesmatrix.hu +36 (20) 9 351 683 bekesmatrix

Horgászkalandok Szabószomszéddal 3.


A Kettős-Köröst bemutató sorozatunk után Szabószomszéd Sándor Békés környéki vizekre látogat és természetesen horgászik is. A harmadik részben egy újabb 2020-as horgászkalandjaira emlékezik vissza.

Szeptemberi nyári melegben történt, amikor is a Dánfokéri csatornára mentem horgászni.

Ez egy általam szeretett és folyamatosan etetett hely, ahol a nap bármely szakában érheti meglepetés az emberfiát.

Kora délután mentem ki horgászni, épp nem volt dolgom. Bár rettentő meleg volt, de úgy gondoltam a fák árnyékában csak elviselem azt az egy-két horgászatra szánt órahosszát.
A horgászhely elfoglalása után következett, az etetés, az általam savanyított kukoricával. A szép nyugodt víz közepes sebességgel ballagott. Minden adott volt, egy jó kis pecára.


Elő vettem a felszereléseket, amik álltak régi Noname 3méteres 40-80g - s teleszkópos botokból és Okuma 40-s Interceptor orsókból. Sem a botok sem az orsók nem mai darabok, de ide a fák, nádak közzé a féltős felszerelés nem szeretem hozni, na meg el sem férnék velük.


Az orsókon 30-s monofil zsinórok voltak ,minimális 20 grammos ólommal nehezítve,majd egy forgó, amibe 10-s fonott zsinórt kötöttem olyan kétaraszosat és a zsinór végén egy 2-s nagyságú horog,aminek az öblében vaniliás és mézes cukk volt.


Bedobáltam a csalikat a megfelelő helyekre  és beüzemeltem a szúnyog riasztót, mert az árnyékos helynek köszönhetően a kis nyüzüge szúnyogpalánták ugyancsak támadtak. A meleg miatt én meg nem voltam túl öltözve.


Szép nyugodt idő, száz ágra sütött, égetett a nap. Ráértem nézelődni, mert nem történt semmi.


Már vagy 20 perc telt el úgy, hogy semmi mozgás nem volt a halak részéről. Nézegettem a teknős napozását, az uszadék tetején, a nádi rigó szorgalmas bogár gyűjtését, amikor a szemem sarkából észrevettem a bő fél órája mozdulatlan botok egyike egy picit bólintott. Ez nem olyan keszeg ütés, vagy pontykoppintás, hanem olyan bele úszós kapás.

 

Ilyenekkel máskor is volt dolgom és az üres akasztáson, vagy a horgon maradt pikkelyen kívül nem volt semmi. Ezért nem hamarkodtam el a dolgot, csak vártam türelmesen. A néha, néha megmozduló bot hegye jelezte, az etetésen van a hal. Feszült figyelemmel, akcióra kész állapotban, mint egy western hős a pisztoly párbaj előtt figyeltem. Egyszer csak abba maradtak a botmozgások, síri csend lett megint.

 

A várakozás idejét soknak is mondhatnánk,de nehéz meg saccolni azt az időt, ami még eltelt . A csendet egy két araszos húzás törte meg, majd átment egy folyamatos kirohanásba, ami már tekerte is a botot. Olyan vonatos, motorcsónakos húzással indult meg a meg akasztott hal, a kis csatorna adottságainak megfelelően. Tőlem jobbra elindult és azt hittem soha nem áll meg. A féket folyamatosan szorítva tudtam, vagy huszonöt méterre megállítani, a halat. Akkor meg fordult és a nádfal előtt jött vissza fele. Ez amúrra utaló jel volt. Az orsót gyorsan kellett tekernem és szedni vissza a zsinórt, mert nagy erővel jött felém a hal. Amikor elém ért, az előtte beszorított féket gyorsan ki kellett nyitnom, mert most meg balra tört ki. Mikor már tíz méteren túl járhatott, el kezdtem szorítani az orsó féket. Tizenöt méter körül meg állt és el kezdett felém jönni. Gyors zsinór feltekerés és mikor hozzám ért, féklazítás.

 

Betyár gyorsan történő dolgok, beidegződött mozgások ezek a horgász részéről. Sokszor nem is lehet gondolkodni, csak utólag, hogy jól, vagy rosszul cselekedtünk, az adott pillanatban. Mikor előttem megtorpan picit, rá fogtam az orsó dobjára és bele emeltem  a felszerelésbe. Egy nagy amúr fejjel néztem farkas szemet. Gyors levettem a kezem a dobról, mert abban a pillanatban meg is indult a hal és jobbra megint eltűnt.

 

Ezt a tortúrát még kétszer csináltuk meg, mire annyira fáradt lett, hogy meg tudtam szákolni. 13kg-t nyomott az amúr a mérlegeléskor. 

 

Jó kis peca volt.

Az ilyen és hasonló horgászatokon nekem bevált módszerek és felszerelések a következők.

A bot legyen parabola akciós.

Jó minőségű és monofíl zsinór legyen az orsón, hogy ha kell legyen nyúlása is.

Az orsó nem azért kell, hogy 40 50-s vagy nagyobb legyen, hogy sok zsinór férjen rá. Hanem a nagy orsónak nagyobbak a fék lamellái és ezeket a kitöréseket, húzásokat jobban bírja, mint egy kisebb darab.

A horog erős, nagy öblű legyen, amire egy, két szem kukorica is ráfér.
Az előke fonott legyen, mert jobban bírja a strapát. Nem csillan a vízben és hasonlít a fonal hínárra.


Érdemes időt szentelni, az ilyen és hasonló kis csatornákra. Olykor váratlan meglepetésben lehet részünk! 


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!